A történelmi források szerint 1690 körül Bulgáriából is érkeztek - pravoszláv és katolikus - telepesek Pest-Budára, illetve környékére. A bolgár menekültek főleg Csiprovci térségéből vándoroltak el a magyarországi területek felé. A legközismertebb bizonyítéka ennek az egykori szentendrei szerb "Ciprovacka" templom, amely nevében sokáig megőrizte a...
A tököli rácok körében valaha előfordult a Božo – latinul: Natalis – keresztnév is, amely szoros kapcsolatban állt a Bog (Isten) és Božić (karácsony) szavakkal. Ezért is volt szinte "szabályszerű", hogy rendszerint a karácsony előtt született fiúgyermekeknek adták ezt a nevet. Ez látható az alábbi 1730. december 22-i keresztelési bejegyzésben is,...
A Pest környéki rácok eredetének kutatása során igen sok "buktatóval" találkozik az ember. Az általános értelemben vett családfakutatás egyik fő eszköze a családnevek mentén történő adatgyűjtés, amelynek nyomán sok esetben fel lehet göngyölíteni az ősök eredetét, az elődök őshazáját. A rácok esetében ez az átlagosnál bonyolultabb, mert egészen az...
A Pest környéki rácok őseinek egy része tekintetében igen jelentős volt a dalmát hatás. A tengerparthoz közeli kapcsolódást számos adat bizonyítja. Azt is több tény támasztja alá, hogy a tengerpartot érő olasz hatás a rácok őseit sem kerülték el. Különösen igaz lehet ez egy 1718-as tököli anyakönyvi bejegyzés alapján, miszerint egy bizonyos...
Ugyan a Pest környéki rácok ősei nagyon sok helyről származtak és nagyon színes képet mutattak eredetüket illetően, az mindenképpen kiemelhető, hogy a mai Horvátország területéről több hullámban is érkeztek - a későbbiekben rácnak elnevezett - telepesek. Ezt a földrajzi kapcsolódást mutatja egy tököli anyakönyvi bejegyzés is 1742-ből, amikor is egy...
Egy 1728-as tököli anyakönyvi oldal érdekes részleteket árul el a Pest környéki rácok összefüggéseiről. Az egyik bejegyzésből megtudható, hogy a Gabelics vezetéknév - a belső migráció eredményeképpen - Csepelről jelenhetett meg a tököli rácok között, ugyanis a feltüntetett keresztszülői adatok szerint egy bizonyos Gabelics Anna csepeli lakos volt....
A Pest környéki rácok valaha híresek és legendásak voltak a kocsmai élet kapcsán. A kocsmák évszázadokon keresztül jelentették a faluközösségek szórakozási lehetőségét.
A Pest környéki rácok ősei az 1600-as évek során igen sok területről érkeztek a Balkán felől Magyarország területére. Az új hazában aztán ismét számos esetben vándoroltak egyik településről a másikra; ez a belső migráció nagyjából az 1700-as évek első harmadáig tartott. A szóban forgó belső migrációra példa az alábbi, 1728-ban Tökölön íródott...
Ez az 1912-es képeslap szondi sokácokat örökített meg. Szond a mai Szerbia területén található, nagyobb részt sokácok lakták, lakják. Az 1700-as évek elején készített szondi adó-összeírásokban felbukkan a Cseliko/Cselikovics vezetéknév, amely az 1715-ös tököli adójegyzékben is szerepel. A források szerint ezen vezetéknév boszniai eredetű, főleg...
A budai plébániák anyakönyvei számos olyan vezetéknevet tartalmaznak az 1600-as évek végéről, az 1700-as évek elejéről, amelyek a Pest környéki rácok között is éltek/élnek. Ilyen családnevek egyebek mellett a Radnics, Milkovics, Ágics, Bundics, Kokics, Palikutya, Buzadics, Vickovics. Ezek a névbeli azonosságok nyilvánvalóan eredetbeli párhuzamot is...