Kutatások, érdekességek

A rácok legjellemzőbb gyümölcse a szőlő, legjellemzőbb alkoholos itala pedig a bor volt. Erről árulkodnak az alábbi adatok is:

Az egyik jellemző, ősi tököli rác női keresztnév - évszázadokon át - az Ivanica volt. Erről tanúskodik az alábbi, 1773-as tököli anyakönyvi bejegyzés is. Az Ivanica név hivatalos egyházi feltüntetése igen ritka volt abban az időben, leginkább Johanna formában szerepelt a bejegyzésekben. Érdekes tény, hogy Bosznia-Hercegovina dél-keleti részén...

Nagyon kevés Pest környéki rác família körében maradt fenn családi legenda arról, hogy honnan is származtak az őshazát illetően. Ezen kivételek közé tartozik a Bednanics család, amelynek szóbeli hagyomány szerint őseik Pozsegáról származtak. A legenda szerint két fivér érkezett Magyarországra egykoron, az egyik Ercsiben telepedett le, a másik pedig...

Tanulmányoztam a mohácsi sokácok tájnyelvi szótárát és arra jutottam, hogy ugyan jelentős eltérések mutatkoznak a tököli rácok nyelvjáráshoz képest, de azért vannak olyan jellegzetes tököli rác szavak, amelyek azonosak a mohácsi sokácok vonatkozó kifejezéseivel, így például a čojek=ember férfi; menđuše=fülbevaló; oroz=kakas; prilika=kép. Ennek az...

A Pest környéki rácok egykoron létezett, illetve ma is élő vezetéknevei közül talán az egyik legérdekesebb a valaha csepeli rácokhoz köthető Bogomoly/Bogomoj családnév. A név keletkezését tekintve a "Boga moli!" = "Imádkozzál!" kifejezésből alakult ki. Előbb - ahogyan ez az alábbi dokumentumban is látható - a Bogamolly formában szerepelt az...

Az 1800-as évek első felében még több esetben is lehet olyan anyakönyvi bejegyzéseket találni a Pest környéki rácokat illetően, ahol a bejegyzést író pap véletlenül nem latin névváltozatot használt a keresztnevek esetében, hanem az eredeti, rác népnyelvi nevet tüntette fel. Ilyenek esetek voltak például a képeken látható Jela (Jelena=Ilona)...

Egykoron Pécsett is éltek rácok, ezen belül is katolikus bosnyákok. Közéjük tartozott az ötvösséggel foglalkozó Radnics família, akikről - mai is létező - utcát is elneveztek. Ez a vezetéknév - nyilvánvaló párhuzamokat, összefüggéseket mutatva - felbukkant még valaha Budán, Kalocsán és Tökölön, utóbbi településen az egyik legrégebbi és leggyakoribb...

Számos forrásból nyerhetünk adatokat arra vonatkozóan, hogy a Pest környéki rácok őseinek egy része Dalmáciából vándorolt Magyarországra. Ékes példái ennek a régi törökbálinti egyházi anyakönyvek, amelyeknek bejegyzései egyértelműen kiemelik a dalmáciai vonatkozást. Ilyen a képen látható szövegrész is, amelyen Milkovics Lőrinc esetében bejegyezték...

Számos korabeli híradás számol be arról, hogy Tökölön a rácok által véghez vitt "bicskázások" valóban léteztek, sok esetben tragikus végkimenetellel. Erről tudósít a Budapesti Hírlap 1915. október 8-i számának egyik cikke is.

Virágvasárnap kapcsán sok helyen tartanak barkaszentelést. Mindazonáltal nem mindig barka került megszentelésre ezen ünnep kapcsán. Az 1896-ban született dédanyám visszaemlékezései szerint a tököli rácok valaha fűzfavesszőket (vrbice) vittek megszenteltetni a templomba. (Megjegyzendő, hogy a magyarországi pravoszláv szerbek még a napig is...