A "szülőfalum", Tököl egykori rác nyelvjárásának egyik legjellegzetesebb emléke maga a település, Tököl rác elnevezése: Tukulja. Az alábbi régi dokumentumrészlet 1729-ből való, az akkori anyakönyvekben is szerepel a Tukulja szó. Ahogyan kinyomoztam, a Tukulja a "Tukulj" szóból ered, amely manapság egy gyakori, jellemző vezetéknév a Száva folyó...
Volt régen egy mára már kihalt rác családnév Tökölön, illetve Ercsiben is. Ez a Gyonlia volt, amelynek aztán volt számos módosult alakja: Gyonlija, Gyonlin, Gyonlics. Sokáig azt hittem, hogy ez a név a török-rác eredetű đonlija szóból eredt, amelynek jelentése: önkéntes katona. Még egy bosznia-hercegovinai kutatóval is egyeztettem egyszer ezzel a...
Ha létezett régen gyakori női rác keresztnév a "falumban", Tökölön, illetve a Pest környéki rác településeken, akkor a Magdolna név mindenképpen az volt. Mégpedig leginkább Mándé formában, rácosan mondva. Mándé volt a nagymamám (Sárácz Antalné Burlovics Magdolna), Mándé volt az ő nagymamája is (Ágics Istvánné Milkovics Magdolna), de Mándé néni volt...
Egy eredetkutatásom során a vajdasági Zombor városának dokumentumait böngésztem. Az ottani ferences kolostor egykori szerzeteseinek névsorában egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az egyik pap a "falum", Tököl szülötte volt, nevezetesen Marelich (Marelin) István. Vele kapcsolatban feljegyzésre került, hogy Tökölön született, illírnek tartotta...
A foci és a gyökerek - avagy néhány mondat a 2026. június 17-i horvát-angol meccs margójára.
Évtizedeken át foglalkoztatott a "falum", Tököl egykori rác nyelvjárásának egy szava. Ez a szó a "vlakera". Ezt a szót használták a régi rácok a pravoszláv szerbekre (nem volt ebben a szóban semmilyen pozitív, vagy negatív töltet, egyszerűen csak egy elnevezés volt). Sokáig nem tudtam tehát megfejteni ezen kifejezés eredetét, származását, egyetlen...
A családtörténetet néha egészen sajátos módon lehet megközelíteni. Engem például mindig érdekelt, hogy a különböző déli tájakról jött rác őseim milyen útvonalakon közelítették meg azon Pest környéki településeket, ahol aztán elődeim évszázadokon át születtek. Ezen kérdés egyik válaszát - érdekes módon - a Pest környéki rácok valaha nevezetes,...
Amikor rác családfákat kutatok, gyakran jutok arra a gondolatra, hogy őseink a mai internetes közösségi hálók híján is milyen kiterjedt kapcsolati összefonódásokkal bírtak. (Már csak ezért is nehéz kibogozni a szálakat..., na meg a rác neveknek egykoron gyakran jellemző balkáni összevisszasága miatt.) Találtam egy igen régi egyházi bejegyzést...
A Pest környéki települések régi anyakönyveiben szereplő családnevek gyakran tanúskodnak arról, hogy valaha a katolikus rác népcsoportba pravoszláv szerbek is beleolvadtak. Az ercsi, érdi és tököli anyakönyvekben egyebek mellett fel lehet fedezni az egyértelműen szerb Vukasinovics, Radmilojevics, Jugovics, Bojanics, Nedeljkovics, Ljubisics...
Azt gondolhatnánk, hogy csak manapság fontos a kapcsolatrendszer a jobb boldoguláshoz. Ám régen is volt azért valami hasonló jelenség. A családtörténeti kutakodásaim során megfigyeltem, hogy a "falum" rác famíliái többségében csak oldalágait jelentették nagy családi nemzetségeknek, amelyek az 1600-as években történt betelepülés után behálózták Pest...