Családi oldalágak

Azt gondolhatnánk, hogy csak manapság fontos a kapcsolatrendszer a jobb boldoguláshoz. Ám régen is volt azért valami hasonló jelenség. A családtörténeti kutakodásaim során megfigyeltem, hogy a "falum" rác famíliái többségében csak oldalágait jelentették nagy családi nemzetségeknek, amelyek az 1600-as években történt betelepülés után behálózták Pest és Buda környékét. Tették ezt az ősök annak érdekében, hogy kapcsolatrendszereik révén minél több településen szerezzenek földet, vagy építsenek kereskedelmi kapcsolatokat. Persze aztán az évszázadok alatt ezen nemzetségek ágai elszakadtak egymástól, az egyes településeken már nem is tudják, hogy a környékbeli településeken is vannak rokonaik. És persze a családoknak más és más lett a sorsuk az egyes településeken. Amíg a rác Cseperkálóvicsokból Budán például szobrászművész került ki az 1800-as években Cseperkálovits Antal személyében, vagy Kossuth-díjas mérnök 1955-ben szintén Cseperkálovics Antal névvel, addig a tököli Cseperkálók (itt megfosztották őket a hatóságok a "vics" végződéstől is) az 1950-es évekig maradtak az ősi földművelésnél, ahogy ezt például a tököli Cseperkáló Miksa (rácul: Mákszó, innen is jött a ragadványnevük) 1903-as levéltári irata is mutatja. Szerintem izgalmas lehet felgöngyölíteni, hogy az őseink és a tágabb famíliánk tagjai hogyan éltek. Lehet ez az eredmény motiváló, és lehet tanulságos is. De mindenképpen érdekes.