Rác közmondások, szólások

Saját gyűjtésű rác közmondások:

Sit gladnim' ne viruje  (A jóllakott az éhesnek nem hisz.)

Sveta Kata, snig za vrata  (Katalin nap, hó az ajtó előtt.)

Sveti Nikola, svezi kvočku za kola  (Miklós napra még a kotlóst is levágják = a disznóvágások fő időszakára utal.)

Umrov kum, propalo kumstvo  (Meghalt a koma, oda a komaság.)

Nit' se šije, nit' se para  (Sem nem varródik, sem nem szakad = valaki nem változik.)

Kako se sašiov, tako će se i poparat'  (Ahogyan összevarrták, úgy is fog elszakadni = kutyából nem lesz szalonna.)

Uzdaj se u se', u svoje kjuse  (Bízzál magadban, a saját kezeidben.)

Otišla Moma, da nije doma  (Elment Moma, hogy ne legyen otthon = valaki csak teng-leng, nem életre való.)

Od glave smrde ribe  (Fejétől bűzlik a hal.)

Žedno bi prešav preko Dunava  (Szomjasan kelne át a Dunán.)

Dok imamo da gumamo, kad nemamo da gledamo  (Amíg futja, jól élünk, amikor nincs semmink, nézelődünk.)

Svoj svojeg do Dunava, al' u Dunav ne  (Mindenki a sajátjaiért a Dunáig is elmegy, de a Dunába már nem követi őket.)

Glad nema očiju  (Az éhségnek nincs szeme.)

Tamo idi u goste, đe ti je žena rod  (Oda menj vendégségbe, ahol a feleséged a rokon = minden családban a feleség rokonai a fontosabbak.)

Nema smrti brez uzroka  (Nincsen halál ok nélkül.)

Koza laže, ali rog ne  (A kecske hazudik, de a szarva nem = hiába állít valaki valótlant, mindig van árulkodó jel.)

Krv nije voda  (Vér nem válik vízzé.)

Oteto, prokleto  (Ami ellopott, az elátkozott.)

Sa svojim jedi i pij, ali ne trguj  (A sajátjaiddal egyél, igyál, de ne üzletelj.)

Daj da te narugam dok ti mene ne  (Hagyd, hogy megcsúfoljalak, mielőtt te tennéd velem.)

Odneti u rukici, doneti u guzici  (Elvinni kézben, visszahozni a hátsó fertályban = ha valaki ételt vitt ajándékba, és azt ott el is fogyasztotta, ezzel a kritikus szólással illeték.)

Što leži, to ne bježi  (Ami fekszik, az nem szalad = az a biztos, ami már az ember kezében van.)

Lipe riči otvaraju i gvozdena vrata, al' gadne ni drvena  (A szép szó a vasajtót is megnyitja, a ronda még a fából készültet sem.)

Vrag vragu neće izbost' oči  (Ördög az ördögnek nem vájja ki a szemét.)

Poštivaj oca i majku da si dugog života  (Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életed legyen.)

Ko nema pameti, taj nema ni stida  (Akinek nincs esze, annak szégyene sincsen.)

U ljeto brez ruva, u zimu brez kruva  (Nyáron ruha nélkül, télen kenyér nélkül = nyáron a hideg eső veszélyes, télen az éhség.)

Bolje nosit', neg' prosit'  (Jobb vinni, mint kérni.)

Bog ne plaća svake subote  (Isten nem fizet minden szombaton.)

Jedna šteta, sto grija  (Egy kár, száz bűn.)

Ko je kome suđen, to će bit'  (Ki, kinek van szánva, azé lesz.)

Posli suda i guzica je mudra  (Ítélet után a hátsó fertály is bölcs = eldöntött dolgon kár okoskodni.)

Ide Jovo, nanovo  (Újra jön János = megismétlődik valami.)

Todore, sve gore  (Tódor, egyre csak rosszabb minden.)

Donešeno, ponuđeno  (Idehozva, felkínálva = ne kéressék magukat a vendégek, ha meg van terítve.)

Šta je novog u Sremu?  (Mi újság a Szerémségben? = ezen kérdést a távolabbról hazaérkezőnek, vagy a régen nem látottnak tették fel.)

Mile lale  (= A gyámoltalan, lassú emberre mondták.)

Kuku nama  (= Ez a mondás a nagy szegénységben élő, megkeseredett emberek sóhaja volt.)

Grljo, k'o mokida  (= Ezen kifejezést a zömök, erős emberekre használták.)

Zbogom rode, ja ode'  (Isten veled rokon, én megyek = tréfás elköszönési forma volt.)

Koja ptica rano pjeva, do mraka je kobo vija  (Amelyik madár korán énekel, estére a bagoly üldözni fogja = Nem érdemes kitűnni, hangoskodni, mert pórul járhat az ember.)

Na visoku topolu i rode se seredu   (A magas nyárfára a gólyák is csak "emészteni" járnak = Sokszor éppen azt vetik meg, aki többre tartja magát.)

Kroz sto točaka privučena Száz keréken át lett húzva  (A nagyon rafinált nőszemélyre szokták mondani.)

Izmuštrana ko' vojački konj Kimustrált, mint a katonai ló  (A laza erkölcsű asszonyokra volt szokás mondani.)

To je enga!  [Ezt az igénytelen, rendezetlen asszonyokra mondták (eredetileg az "enga" szó azt az asszonyt jelentette, aki az újdonsült menyecskét elkísérte a férj házába).]

Na tuđim mistu kamara, al' kod kuće ni baglja  (Máshol kazal, otthon még szénarakás sem

 = Az idegen helyen dicsekvő, hencegő papucsférjre mondták.)

Prvo se dima nagutat', ondak se vatre nagrijat'  (Először a füstöt kell lenyelni, utána lehet csak melegedni = Mindennek ki kell várni a maga idejét.)

Star vočić, do smrti junčić (Öreg ökörke haláláig tinóka marad = A növésben elmaradott embert csúfolták így.)

Da Bog oslobodi svakog od nagle smrti i od duge bolesti (Az Isten szabadítson meg mindenkit a

 hirtelen haláltól és a hosszú betegségtől.)

Ide svetac, zavestće kavgu Jön az ünnep, meghozza a veszekedést (Akkor mondogatták, ha az ünnepi készülődés hevében összezörrentek.)

Jezik za zube (A fogak mögé a nyelvvel = Hallgatni arany.)

Cvetkom, petkom (Arra mondták, ha valaki igénytelen volt, egyforma ruhát hordott ünnepnap és hétköznap egyaránt.)

Zašto? - Za pečeno brašno! (Miért? - Sült lisztért! = A sokszor, vagy értelmetlenül feltett "miért" kérdésre ezzel a szófordulattal replikáztak.)

Ko' baba iz bunara (Mint a nagymama a kútból = A mély hanghordozású emberre használták.)

Ide kiša, sunce sja, bosorka se rodila Esik az eső, süt a nap, boszorkány születik (Gyermekmondóka volt.)

Ostavit' na medanu (Rendezetlenül hagyni.)

Tako naglo, ko' krupa iz vedrog neba (Olyan hirtelen, mint derült égből a jég = Derült égből villámcsapás.)

Proće Janki bolja volja Lesz Jankának jó kedve (A szomorkás, búskomor emberre mondták.)

Ako pjevaš u petak, plakaćeš u nedilju! (Ha pénteken énekelsz, vasárnap sírni fogsz!)

Ti si, ko' Hajdžan! Te olyan vagy, mint a Hajdzsán! (vezetéknév) (Az ügyes emberre mondták.)

Egyél, igyál, ma van a Milkó lakodalma! (Vendégeskedés során, az ételkínálásnál hangzott el gyakran ez a mondat.)