Számos forrás alapján lehet arra következtetni, hogy a Pest környéki rácok egy része hajdanán hajóvontatással foglalkozott. Jól látható például az egykori törökbálinti rácok kapcsán talált forrásokban, hogy Duna menti településekről, hajóvontató állomásokat jelentő városokból, falvakból érkeztek Törökbálintra, ahol aztán véglegesen letelepedtek....
Több forrás is található annak vonatkozásában, hogy egykoron a Pest környéki rácok egy kisebb részét a pravoszláv hitről átkatolizálták. Erről eddig csak "világi" források szóltak, de nemrégiben találtam egy érdekes "nyomot". Egy 1713-as törökbálinti anyakönyvi bejegyzés szerint volt egy helyben élt katolikus rác férfi, akinek a nevét így...
A Pest környéki rác - településenként némileg eltérő - nyelvjárások mára már kihaltak. Perkátán már az 1800-as évek vége felé, Törökbálinton a századforduló tájékán, Csepelen, Ercsiben, Érden a 20. század végén, Tökölön pedig a 2000-es évek elején. Tökölön jelen bejegyzés írásakor még tudja a rác nyelvjárást néhány ember (számuk 5-7 fő), de a...
A Budai Napló nevezetű egykori folyóirat 1930. április 20-i számában érdekes cikk érintette a rácokat. Ebből - ahogy számtalan más forrásból is - megtudhatjuk, hogy rácokat rendkívül duhajkodós népnek tartották. Az is kiolvasható, hogy az egyébként nagyon kevert eredetű budai rácok egy része pravoszláv volt, míg zöme boszniai katolikus eredettel...
Az köztudott, hogy Budán, a Tabánban jelentős számban éltek - pravoszláv, illetve katolikus - rácok. Mindazonáltal a török kiűzését követő korokból származó anyakönyvekből kiderül, hogy a pesti oldalon is volt rác közösség. A katolikus rácok akkori jelenlétére utal a katolikus anyakönyvekben gyakran előforduló "Rácz" vezetéknév (pl.: Rácz Sztánkó -...
A Pest környéki rácok egykoron több elnevezés alatt is szerepeltek a dokumentumokban. Nevezték őket bunyevácnak, sokácnak, illírnek, katolikus szerbnek, horvátnak és persze rácnak. Bárhogyan is voltak feltüntetve a forrásokban, egy biztos: igen nagy létszámú közösséget alkottak összességében Pest környékét nézve, illetve az egyes településeken...
Amikor a neten nevekkel kapcsolatos adatokat keresgéltem a rácok vonatkozásában, a kereső feldobott egy nem is annyira régi gyászjelentést egy bizonyos Franka Veršić-ről, aki a horvátországi Splitben lakott. A név kapcsán rögtön gyerekkori emlékeim villantak be, amikor még voltak "Fránkák" a tököli rácok között, én nagyobb számban voltak Versics...
Számomra is meglepő volt, amikor - tanulmányozva a törökbálinti rácok történetét - ráakadtam egy 1717-es anyakönyvi bejegyzésre, amelyben a Podravcsevics név szerepelt. Ezen családnév a Podravac szóból ered, amelynek jelentése: Dráva menti. Korábbi kutatásaim ezt a bevándorlási irányt nem mutatták ki, de ezen adat egyértelműen erre utal, tovább...
A Pest környéki egykori rácok dalmáciai párhuzamai számos tekintetben tetten érhetők. Gyakran a tájszavak segítségével. Az 1700-as évek elején például Érden létezett az "Oluz", "Oluzovics" vezetéknév. Az "oluz" szó a horvát etimológiai szótárak szerint egy olyan tájszó, amelyet Split környékén használtak a "Diplodus vulgaris" latin kifejezéssel...
A tököli rácok egykoron két búcsút ünnepeltek. Egyet július 26-án, Szent Anna napján, ezt hívták "kis búcsúnak", illetve a másikat szeptember 8-án, Kisboldogasszony (Szűz Mária születése) napján, ezen ünnepet a "nagy búcsú" jelzővel illeték. Dalmácia egyes vidékein jellemző (néhol még a mai napig is), hogy egy-egy falun belül több búcsút...